A fiú,akinek örökre odaadtam a szívem..
..de nem lehet velem mégsem
Volt egyszer egy lány,ki szeretett Téged
Volt egyszer egy lány,ki meghalt Érted
Egy lány,kit egyetlen pillantásoddal elvarázsoltál
Egy lány,kinek élete nélküled pokollá vált
Felbukkantál a távoli messziből
S rémálom lett a gyermekmeséből
Azóta csak körülötted forgott e lány világa
Te lettél minden bánata,édes álma
Éjjel-nappal Te jártál a fejében
Hatalmas bűnt hordozott a szívében
Csak két szó volt a bűne:
SZERETETT TÉGED
S ez a két szó
elemésztette végleg
Sokszor kérdezte: miért ilyen kegyetlen az élet
Hogy szerelmet ad,mely végez véle?
Egyszer aztán nem bírt tovább szenvedni
Szerelme nélkül nem akart tovább élni
Oda ment,hol csak egyetlen perc az élet
Oda ment,hol közelebb került az éghez
Onnan nézte a gyülekező embereket
De nem látta köztük az igaz
szerelmet
Nem tartotta vissza senki,elnyelte
a sötétség
De ott is,úgy is szíve csak ÉRTED ég
Néha,mikor magányos órákon
arra jársz
Most is halhatod kétségbe esett
sírását
Nem adta fel,még várja szerelmét
S csak te tudod,vajon
boldogtalan lesz-e örökké
Volt egyszer egy lány,ki
szeretett egy fiút
Volt egy lány,kinek
szenvedéséből nem volt kiút
E sorokat olvasva már tudod,
ez a fiú TE vagy
Kiért egyszer régen egy lány meghalt
S ez a lány,kinek arcán
Érted most is könny
ragyog
Szerelmem....
..ez a lány én vagyok.